UNEP Magyar Nemzeti Bizottság (HUNEPCOM)
ALAPÍTÓ OKIRATA

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (a továbbiakban: UNEP) Magyar Nemzeti Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) a UNEP elveinek és eredményeinek magyarországi terjesztésére és továbbfejlesztésére a tudomány, a gazdaság, a társadalmi szervezetek, a közigazgatás, és a politika legkiválóbb képviselői által létrehozott független szervezet.

A Bizottság elkülönített pénzügyi alapokkal és szervezettel rendelkezik, nem jogi személy. Titkársági feladatait a UNEP-pel kötött szerződés alapján a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA) látja el. Székhelye: Budapest, Garay u 29-31. I./1. A Bizottság jogosult a UNEP logo használatára.

A Bizottság évente egy alkalommal, a Környezetvédelmi Világnapon, június 5-én⁽¹⁾  ül össze, dönt tagok felvételéről, munkabizottságok létrehozásáról, állásfoglalások kiadásáról és a UNEP, illetőleg a saját programjaival kapcsolatban felmerülő legfontosabb egyéb kérdésekben. A Bizottság ülései nyilvánosak. Amennyiben a tagokat az ülésről megfelelően értesítették, a Bizottság a megjelentek számától függetlenül határozatképes, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A Bizottság a tudomány, a gazdaság, a társadalmi szervezetek, a közigazgatás és a politika egy-egy képviselőjéből Elnökséget választ. Az Elnökségnek tagja a Bizottság által közvetlenül megválasztott elnök⁽²⁾  is.  Az Elnökség kéthavonta ül össze, feladata a Bizottság döntéseinek előkészítése és végrehajtása.

Elfogadták Budapesten, 2000. június 5. napján az ENSZ Környezetvédelmi Programja Magyarországi Bizottságának alakuló ülésén.

(1) Egyetértettek a Bizottság tagjai abban, hogy ezt a mondatot úgy kell értelmezni, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy a Bizottság szükség esetén rendkívüli üléseket hívjon össze. Szintén értelemszerű, hogy amennyiben június 5-e alkalmatlan napra esik, úgy az ülést a legközelebb eső alkalmas napon kell tartani. Ugyanakkor a Környezetvédelmi Világnap feltüntetése a Bizottság ülését ünnepi jelleggel ruházza fel, nem beszélve arról, hogy a rendkívül elfoglalt tagjaink számára is az esemény jóelőre, mintegy automatikusan tervezhető - a távolmaradásra kifogás szinte alig fogadható el.

(2) Értelmezési kérdésként merült fel az is, hogy az Elnökség tagjai, illetőleg az Elnök mennyiben jogosultak a Bizottság képviseletére, illetőleg a Bizottság nevében való nyilatkozattételre. A Bizottság megbeszélései alapján ez a kérdés is nyugvópontra jutott. Ketté kell választani a Bizottság működtetésével kapcsolatos formai és tartalmi kérdéseket. Így a bankszámla feletti rendelkezés, a különböző szervezési, munkaügyi stb. intézkedések megtételére az Elnök és az általa felhatalmazott/megbízott elnökségi tagok vagy a Titkárság ilyen munkatársai jogosultak, a tartalmi kérdésekben viszont a mai kommunikációs kultúra és lehetőségek mellett nem kikerülhető a Bizottság tagjai állásfoglalásának előzetes kikérése. A Bizottság emellett hangot adott azon meggyőződésének is, hogy a Bizottság súlyát, presztizsét csak nagyon ritkán, kiemelt fontosságú ügyekben szabad nyilvános állásfoglalások formájában felhasználni és csak akkor, ha a Bizottság újszerű, nagy jelentőségű hozzájárulást tud tenni az adott témakörben.