UNEP Magyar Nemzeti Bizottság (HUNEPCOM)
Kommunikáció és PR munkacsoport ülés

Résztvevők:

Sándor Csaba üdvözli a megjelenteket, tájékoztatja a munkacsoportot, hogy a Nemzeti Bizottság lehetséges tevékenységei közül a kommunikáció és a PR az a terület, mely kötelezettségként szerepel az együttműködési megállapodásban, melyet a UNEP az EMLÁ-val kötött.

A csoport szerint a témák felől kell megközelíteni a kérdést, nem a UNEP Bizottság saját fontosságát kommunikálni. Az emberek tájékozottsága környezetvédelmi témákban meglehetősen alacsony. A téma például az állatvédelem, a biodiverzitás, vagy az ózonnal kapcsolatos globális kérdések lehetnek. Kapcsolatot kell keresni más magyar szervezetekkel, akik ezekkel a témákkal már foglalkoznak. Ne kreáljunk az amúgy is szűkös forrásokhoz újabb pénzfelhasználó szervezetet. Az üzleti szféra a környezetvédelem számára még majdnem érintetlen terület, itt lehet próbálkozni a forrásszerzéssel.

Kapcsolatot kereshet a Bizottság a Sulinettel, a környezeti neveléssel foglalkozó szervezetekkel. Az Oktatási Minisztériumot megkeresni ilyen jellegű ötletekkel. A munkacsoport szervezhet a NAT-tal kapcsolatos háttérösszejövetelt, javaslatokat, ajánlást fogalmazhat meg a környezeti neveléssel kapcsolatosan, melyet a teljes Bizottság elé lehet vinni állásfoglalás tervezetként.

Fontos a UNEP publikációk beszerzése, kérjünk videókat, CD-ROM-ot, egyéb anyagokat. Az általunk készített információs anyagok is témaorientáltak legyenek. Fontos kérdés az anyagok terjesztése, mely legalább akkora feladat, mint előállításuk. A terjesztés olcsó, de ma még nem túl hatékony módja az Internet, ezt a médiumot mindenképpen használni kell. Fontos volna a GEO 200 jelentés népszerűsítése, mert széleskörű és részletes információt tartalmaz a környezet globális állapotáról.

A csoport véleménye szerint az üzleti szféra elérésének az alapja a kooperatív hozzáállás. Ismerjük el, ha egy cég próbál tenni a környezetért, még akkor is, ha szennyező tevékenységet folytat. Próbáljunk íly módon a kiadványokhoz szponzori pénzeket szerezni. Erre a kiadványok minősége, megjelenése és tartalma lehetőséget ad. Meg lehet próbálkozni a bankokkal, nagy multinacionális cégekkel. A gyerekeknek szóló magas grafikai színvonalú kiadványok talán a legjobban vállalhatók a szponzorok számára. Ilyen például a GEO200 jelentés gyerekek számára készült változata a Pachamama, melyet a titkárság lefordíttatott és ajánlatot kért a nyomdai kivitelezésre is.

Felmerült, hogy hírlevél helyett tematikus kiadványsorozatot lehetne indítani, esetleg a keresni olyan sajtóterméket, aki vállalkozna egy ilyen tematikus cikk sorozat indítására. A magyar környezetvédelemmel kapcsolatos híreknek is lehet globális hátteret adni íly módon. Természetesen ilyen kötelezettséget egy lap sem vállal ingyen. Kapcsolatfelvételt javasolnak a KÚT-tal, a MÚOSZ környezetvédelmi tagozatával és a környezetvédelmi témájú lapokkal (Oxigén, Süni).

Egy felmérés szerint a HVG olvasói a környezetvédelmi témákat preferálják a sporttal szemben, és nyilatkozatuk szerint erre hajlandók is lennének költeni. A valóságban azonban ez nem biztos, hogy megvalósul.

Kiemelkedő az ifjúság szerepe a jövő környezetének alakításában. Az óvodától a középiskolákig húzódik ez célcsoport. Ez utóbbi csoport különösen elhanyagolt a környezeti nevelés szempontjából. Beszéljünk meg találkozót a NAT szerzőivel, hozzuk őket össze a környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezetekkel. A találkozó eredményét a Bizottság elé lehet tárni állásfoglalást kérve. (Labanc Györgyi, Körlánc, KoKoSZ).

A készülő Herman Ottó terv véleményezése szinte megkerülhetetlen feladat a Bizottságnak.

Budapest, 2000 október 3.