UNEP Magyar Nemzeti Bizottság (HUNEPCOM)
Környezeti Információ munkacsoport ülés

Jelenlévők:

Környezeti információ és közérdekű adat részletesebb definíciója szükséges a törvényi előírásokból levezetve. A jelenlegi szövegezés nem ad megfelelő támpontot és védelmet az adatkezelőknek az adatok kiadásával kapcsolatosan. Különösen igaz ez a szennyezés kibocsátás adatokra. Az adatkezelők tartanak az esetleges adatvédelmi perektől, melyeket a gazdálkodók indíthatnának ilyen esetekben.

Bozó Pál bemutatja a GRID Budapest központot és annak a UNEP Európai Regionális Irodához való viszonyát. Kezdéshez adtak némi támogatást, ami kiegészült 70% saját forrással. Azóta a külső támogatás megszűnt. Egyre újabb kezdeményezések jönnek, míg a régi sem bontakoztak még ki.

Az adatkezelőknek a saját adataikról sincs részletes tudomásuk. Az adatok nagy része még papíron létezik, nincs elektronikus adatbázisba szervezve. Az adatkéréseket legtöbbször ad-hoc módon kezelik. Első lépés lenne a fejlesztésben a meglévő adatok hozzáférhetőségének biztosítása.

Kérdéses az adatok megbízhatósága. Egy részük alapul mérésen, más részük bevalláson, becslésen alapszik. Az adatok aktualitása is fontos, az időeltolódás a gyűjtés és a felhasználás között elkerülhetetlen, gondoljunk csak az éves bevallású veszélyes hulladék adatokra. A levegőminőségi adatok megbízhatósága is jó példa, mivel azt az olajfogyasztásból számolják egy modell alapján.

Lehetne elvileg napi bevallásra kényszeríteni az ipart, vagy online műszerekkel mérni minden paramétert, de nem valószínű, hogy a több adat egyúttal több információt is jelentene a lezajló folyamatokról. A természeti jelenségek időbeli lefolyását követő méréssorozat a monitoring. Amíg a talajnál az éves mérés is reprezentálja a folyamatot, a vízminőségnél online mérés minősülne csak monitoringnak.

Elkészült az OECD környezeti teljesítmény jelentés, mely elérhető a GRID honlapján.

Konkrét ajánlások a Bizottság munkájára vonatkozóan:

• A GRID Budapest fel tudja ajánlani a Bizottságnak Internetes virtuális munkacsoportok létrehozását, melyek segítenék a közös munkát.
• Szerencsés lenne egy fórum megrendezése a környezeti információról, amin a döntéshozók, érdekeltek és szakértők megbeszélhetnék a fogalom értelmezés eltéréséből adódó problémákat.
• A Nemzeti Bizottság tagjai saját területükön mozdítsák elő az információhoz való hozzáférést, készüljön a közvélemény számára útmutató az egyes területek adatkezelési gyakorlatáról, a gyűjtött adatokról.
• Az Aarhusi Egyezményt kihirdető törvényhez kapcsolódva népszerűsíteni kellene az egyezményt és annak környezeti információval kapcsolatos elemeit.

Budapest, 2000 szeptember 26.