EMLA Alapítvány - Tisza-tó projekt honlap
| Honlap | A programról | Résztvevők | Közbenső jelentés | Végső jelentés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A táblázatból kitűnik, hogy némely faj általánosan domináns vagy szubdomináns az egész tóban, ezek a következők: Amphora pediculus, Achnanthes minutissima, Cocconeis placentula, Navicula capitatoradiata, Navicula cryptotenella, Navicula gregaria, Navicula minima, Navicula tripunctata, Nitzschia dissipata, Nitzschia recta. Emellett azonban egy igen erős mozaikosság is észlelhető a tó bevonatlakó kovaalgáinál. Minden mintavételi poton találhatunk ugyanis néhány domináns fajt, melyek csak az adott mintavétali pontra jellemzőek, illetve csak ott mutatnak dominanciát. Tiszaderzsnél a Navicula menisculus, Navicula rhynchocephala, Navicula trivialis, Nitzschia amphibia és Nitzschia fonticola fajok mutattak erős dominanciát. Kiskörénél szintén nagy egyedszámmal fordultak elő a Navicula rhynchocephala és Navicula trivialis fajok, emellett azonban domináns volt az Asterionella formosa is. Tiszafürednél igen erőteljes Bacillaria paradoxa dominanciát észleltünk, ami annál érdekesebb, mivel e fajt egyáltalán nem találtuk meg a többi mintavételi ponton. Ezenkívül jellegzetes domináns fajok voltak még itt a Nitzschia filiformis és a Nitzschia sociabilis. Poroszló jellegzetes Pennalese az Achnanthes lanceolata volt, illetve itt találtuk a legfokozottabb Cocconeis placentula dominanciát. Hozzá kell tenni, hogy itt a gyűjtés már szárazra került nádszárakról folyt, s talán emiatt ilyen magas ezen, igen erősen az alzathoz tapadó faj aránya. Abádszalókon nem találtunk az egyéb mintavételi pontokra nem jellemző kovaalgákat, viszont nagyobb mértékű volt a Navicula capitatoradiata, illetve az Achnanthes minutissima fajok képviseltsége. A Laskó szennyezett, nagy szervetlen tápanyagtartalmú vizében a „rosszabb" vízminőségű helyekre jellemző Nitzschia fajok fokozott előfordulását észleltük, különösen gyakori fajok voltak a Nitzschia constricta és Nitzschia vermicularis. A fajösszetétel a Laskó betorkollása után megváltozott, itt, a fent említett fajok mellett Rhoicosphenia abbreviata dominanciát találtunk, illetve itt volt a legkifejezettebb Amphora pediculus dominancia. E domináns, illetve szubdomináns fajok trofitással, halobitással és szprobitással szembeni igényeit táblázatosan foglaltuk össze (2. táblázat). 2. táblázat. (x=xenoszaprób, o=oligoszaprób, ob=oligo-béta-mezoszaprób, b=béta-mezoszaprób, ba=béta-alfa-mezoszaprób, a=alfa-mezoszaprób, ap=alfa-poliszaprób, p=poliszaprób, oli=oligotróf, tol=toleráns, eut=eutróf, kö=közepes elektrolittartalom, ma=magas elektrolittartalom, hal=halofil, aer=aerofil, *=szubdomináns, **=domináns, ***=erőteljesen domináns, 20%-os gyakoriság felett)
A táblázat alapján látható, hogy a Tisza-tó domináns és szubdomináns kovaalgái egyértelműen eutróf vízminőséget jeleznek, oligotróf preferenciájú fajt egyáltalán nem is találunk köztük. A szaprobitás szempontjából nagyobb a szórás, de leginkább a béta-alfa-mezoszaprób szennyezettséget támasztják alá a kovaalgák. Xenoszaprób, illetve poliszaprób preferenciájú faj kevés van, ami mutatja, hogy a Tisza-tó vízminőségére e két szélsőséges állapot egyike sem, sokkal inkább a kritikus szennyezettségi határértéknek nevezett béta-alfa-mezoszaprób minőség jellemző. Ami a sótartalmat illeti, a fent felsorolt fajok magas elektrolittartalmú vizet indikálnak. 2. Terepi mintavétel (dec.19.)
II. Kérdőívek elkészítése 1. Szennyvízkezelés - hulladékgazdálkodásra vonatkozó kérdőív III. Felszíni földtani térkép a szennyezésre fokozottan érzékeny területekről Egy terület szennyezés - érzékenységét elsősorban a geológiai adottságok determinálják. A földtani képződmények szennyezésvisszatartó képességét a szerkezet, az összetétel, a képződményt alkotó kőzet adszorpciós képességének, a porozitásának, és az áteresztőképességének az összesége határozza meg. A hidrogeológiai tényezők közül nagyon fontos a talajvíz mélysége, az áramlási iránya, a csapadékmennyiség és a lefolyási viszonyok, hiszen a legfontosabb szennyezéstranszportáló közeg a víz. A szennyezés - érzékenységet térkép elkészítésekor megvizsgáltam milyenek a földtani viszonyok, milyen felszíni és sekély földtani képződmények találhatók a területen. Geológiai adottságok A terület negyedidőszak előtti földtana A Tisza - tó és környékének medence aljzati kőzetelőfordulásai ismeretlenek. A paleozóos képződmények gneiszből, kristályos palából, csillámpalából állnak. A mezozóos képződmények általában kréta korúak. A fedőképződmények, illetve a medenceüledékek kifejlődése A mélyfúrások adataiból ismeretes, hogy a legidősebb képződmény a felső - eocén agyagmárga. Az oligocén képződmények közül jelentős az agyagmárga és a konglomerátum. Miocén A miocén kori képződményeket szárazföldi jellegű, változatos összetételű, nagy vastagságú vulkáni összlet képviseli. Az ezután képződő tengeri üledékek mindig vulkáni képződményre tetelepülnek. Pannon A medence süllyedési sebessége fokozatosan növekvő tendenciát mutat, amire az ebben a korban képződött vastag lerakódásokból lehet következtetni, melyek kőzetanyaga: finom és közepes méretű homok. Negyedidőszak A Pannóniai - tó visszahúzódása után, viszonylag egyenletesnek tűnő felszínnel síkság maradt vissza. A pleisztocén utolsó harmadában alakultak ki a futóhomokos területek. A felső - pleisztocénben jöttek létre az agyagos képződmények. A hideg időszakokban a felszíni agyagok megrepedeztek,, majd megteltek vízzel, s ismét megfagytak. Így a rossz vízáteresztőképességű kőzet sokkal nagyibb szivárgási tényezővel rendelkezik, mint a finom homokok. (Ez a szennyezés - érzékenységnél káros hatásként jelentkezik.) A holocén Az uralkodó földtani képződmény az 50-150 m vastagságú negyedkori, folyóvízi üledéksor, amely erősen rétegzett. A Tisza balpartján a fedőréteg vékonyabb, alatta 10-15 méteres mélységig egy viszonylag egységes vízvezetőösszlet található, amelynek feküje 3-6 m vastag agyag. A terephez képest a Tisza a felső vízvezető összlettel kommunikál. A vízvezető rétegek felső része finomabb homok, alatta durvább homok, illetve homokos kavics található. A lösz kialakulása A pleisztocén egyik legnagyobb jelentőségű eseménye a lösz képződése volt. A gleccserekhez közel eső területeken a hideg száraz időszakok kedvező hatással voltak a finom szemcsés poranyag keletkezésére, és azok nagy területen való szétterítésére. (A lösz az egyetlen olyan képződmény, amelynek a horizontális szivárgási tényezője nagyobb a vertikálisnál.) Felszíni, felszínközeli képződmények A folyó árterén előfordul a homokos iszap, iszap, agyagos iszap egyaránt. A talajban gyakran 40-80 cm-es vastag fekete agyagos szint található, helyenként a felszínhez közel, vagy mélyebben, 1-2 m iszapréteggel borítva. A homokra, homokos képződményekre jellemző jó vízvezetőképességet gyenge mértékben csökkenti. A jó vízvezető rétegekben a felemelkedő talajvíz miatt szikesedési folyamatok játszódtak, s játszódnak le ma is. A szennyezés - érzékenységi (rész)térkép elkészítésénél felhasználtam a Rónai A. által szerkesztett atlasz sorozatának tiszafüredi részét (M = 1:200000). Az atlaszból a térkép elkészítéséhez szükségem volt a felszíni geológiai képződményekre, a területen található agyagos jellegű képződmények vízáteresztőképességét megjelenítő térképre, valamint a sekély földtani ( 2 és 5 méter mélységben) képződményeket ábrázoló térképekre. Az egyes földtani képződményeket (csoportosításuk után) elláttam 1 - től 3 - ig terjedő számértékkel, a szennyezésterjedés lehetőségének, mint valószínűséget figyelembevéve. A Processing Modflow, hidrogeológiai számítógépes modellező programmal kategorizáltam, és illesztettem össze az értékekkel ellátott térképeket. Eredmények, észrevételek
 Cinaid- és nehézfémszennyezés közvetlen és közvetett hatásainak irodalmi feldolgozásaTechnológia szempontbólA Tisza-tó kistérség életében idén a Nagybányán történt gátszakadás okozott törést, mind az idegenforgalomban, mind az élővilágban, mely közvetlenül kihat a lakosságra és az államháztartásra is. Munkám első részét képező kutatómunka során a cianidos aranymosás technológiáját tekintettem át, mivel úgy gondolom, hogy a baj alapjait is meg kell ismerni, ismertetni. Ciánlúgozással az ércben ppm nagyságrendben jelen levő ércet mossák ki. Ahhoz, hogy ez meg tudják tenni, hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik. Az arányok érzékeltetésére: 30 g arany előállításához 40 t érc és 200 t hulladék kőzet szükséges. A nagybányai bejegyzésű AURUL Rt. a környék összes meddőkőzetét felvásárolja, sőt még a 10-15 éves hamukból is kiextrahálják a bennmaradt aranymolekulákat. Mindez az arany és a cianid reakciójából keletkező stabil vegyületen alapszik. Mivel az arany -és az ezüst- alkotja a legstabilabb vegyületet a cianiddal, ezért elválasztható a többi elem cianidjaitól. Ezt a reakciót megfelelően kihasználó technológiai sort tekintjük át most röviden. Fontos kihangsúlyozni a cianid és származékainak az élővilágra való veszélyességét, melyet balesetek esetén sajnos tapasztalunk, valamint a veszélyességből következően a szabályozását, mint megelőző gondosságot a hatóságok részéről. A cianid kémiai viselkedése A cianid név sokféle kémiai vegyület elnevezését takarja, melyek CN- -t tartalmaznak, azaz egy egyszerű szén és egy nitrogén összekapcsolódásából létrejövő csoportot. Kémiailag a cianidokat egyfajta csoportosítás szerint egyszerű és összetett cianidokra oszthatjuk, E(CN)n n=1,2,3 és [En(CN)x]x-n n=0-5 általános összegképlettel. A vegyes cianokomplexekben CN- mellett H2O, NH3, CO, NO és H ligandum is előfordulhat. A cianid rögtön reagál a legtöbb nyomokban jelenlevő fémmel, ez az a tulajdonsága, amely alkalmassá teszi az ércek cianidos mosását. Mivel a cianid szén bázisú, ezért széntartalmú anyagokkal -beleértve az élő szervezeteteket - is könnyen reakcióba lép. A cianidokat komplexitásuk ellenére a szabályozók három kategóriába sorolják: szabad cianidok, gyenge sav által bontható cianidok (WAD ), totál cianidok. Szabványokban e három cianidféleségre vonatkozó mérések szerepelnek, melyek mérését a szabályozók kérhetik az adott vállalattól. Szabad cianidok: A cianid iont (CN-) és a hidrogén cianidot hívják szabad cianidnak. (CN-DHCN) Mindkét cianid forma nagyon veszélyes az emberre és a vízi élővilágra. Vízben oldva a víz pH-ja határozza meg, mely forma van nagyobb mennyiségben, az egyensúly merre tolódik el. Gyengén savas tartományban (pH=6,5-7) a HCN forma van csak jelen, pH=7-nél 99,5% HCN, lúgos pH tartományban az anion forma van túlsúlyban. Erősen savas tartományban a cianid ion felszabadul a légkörbe, okozva ezzel levegőszennyezést is. Jellegzetes keserűmandula illatával könnyen felismerhető. A levegő CO2 hatására is könnyen felszabadul a levegőbe a HCN. Légzés útján bejutva az élő szervezetbe pontosan olyan mechanizmusok zajlanak le, mint orális expozíció esetén. A legtöbb bányászati lúgozó folyadék lúgos kémhatású, mivel ezen a pH tartományon hatékony (CN- forma van túlsúlyban), ezért lúgos anyagokat (NaOH, Ca(OH)2) adagolnak az oldatba, kiküszöbölve ezzel a levegőbe való felszabadulást is. A szabad cianidok képesek reakcióba lépni szinte minden vegyülettel, egyszerű cianidokat, cianokomplexeket, cianid tartalmú anyagokat eredményezve. Egyszerű cianidok: Az egyszerű cianidok fémiont és cianid iont tartalmaznak. Pl.: NaCN, KCN, Ca(CN)2, amelyek vízben gyorsan oldódnak; Zn(CN)2, CuCN, Ni(CN)2, AgCN , amelyek vízben oldhatatlanok. Fém-cianid komplexek: Cink-, réz csoport és az átmeneti fémek egyszerű cianidjai alkotnak komplexeket. A komplex forma a cianidok egyik kötött formája. Gyenge komplexek gyorsan, az erősek lassan bomlanak, esetleg oldhatatlanok. Gyenge komplex például a cink- és a kadmium-cianid . Mérsékelten erős komplex a réz-, a nikkel-, és az ezüst-cianid . Erős komplex a vas-, a kobalt- és az arany-cianid . Egyes erős komplexek még erős sav jelenlétében sem bomlanak, de adott hullámhosszú fény hatására cianid iont engednek szabadon. Ez különösen igaz a vas-, kobalt-, króm-cianidra , ami az ércmosó folyadékban gyakran jelen vannak és az arany kimosását zavarja. A komplexek felbomlási sebességét a víz hőmérséklete, pH-ja, oldott anyag tartalma és CN- komplex koncentrációja befolyásolja. Néhány fém-cianid gyorsabban bomlik fény, levegő CO2 tartalom hatására. Egyes komplexek a talajon való átszivárgás, felkeverés hatására vagy a baktériumok lebontó tevékenysége által tudnak mobilizálódni. Cianid tartalmú anyagok: Cianátok (-CNO) lúgos oldatban cianid és valamilyen oxidálószer hatására (klór-gáz, hipoklorit, ózon, hidrogén-peroxid) képződnek. Az aranymosás esetén hasonló oxidálószereket alkalmaznak a cianidos szennyvíz ártalmatlanítására. Lúgos oldatban a hipoklorit és a cianid cianogén klorid (ClCN) közti termék kialakulása után alakul cianátokká. A cianogén klorid illékonyabb, mint a HCN, de kevésbé stabil és könnyen alakul 10-11-es pH-n percek alatt valamilyen cianáttá. Alacsony pH tartományban a cianogén klorid kémiai viselkedése még nem ismert. Egyes mikroorganizmusok is képesek a cianidot cianátokká, majd ezt követően CO2-á oxidálni. A hipokloritos reakció egy másik terméke lehet a klóramin (NH2Cl), vagy hasonló klór- és ammónia tartalmú vegyület. A klóramin sokkal kevésbé toxikus, mint a CN-, de valószínűleg magasabb koncentrációban van jelen a szennyvízekben. A szabad cianid kéntartalmú anyagokkal (szulfát, tioszulfát stb.) is reagál, termékként tiocianidok keletkezésével (pl. rodanid -SCN). Viszonylag magas koncentrációban képesek megmaradni és ellenállni savas oldatokban is. A szabad cianid cianogénné (NC-CN) is alakulhat savas oldatban oxidálószer jelenlétében. Toxicitása A cianid rendkívül erős méreg, enzimgátló hatásával lassítja és gátolja a sejtek légzését, és az élő szervezet rendkívül gyors pusztulásához vezet. A cianid elektronszerkezete hasonló a szintén mérgező szén-monoxidéhoz, amely a vér oxigénszállításáért felelős vörösvérsejtekben található hemoglobin központi vasatomjához kétszázszor jobban kötődve, mint az oxigén meggátolja annak magkötődését, megakadályozva ezzel a vérsejtek oxigénszállítását. A sejtek oxigénhiány miatt nagyon gyorsan elhalnak, s a szervezet is elpusztul. Toxikus faktorok a vizekben:
A cianidra és származékaira a hal a legérzékenyebb faj. Viszonylag kis, 1mg/l koncentrációban a cianid halálos dózis, míg emlősökre „csak" min. 1 mg/l a halálos dózis. Technológia Az arany és ezüst nagy sűrűsége (19,3 és 10,5 g/cm3) és igen nagy kémiai ellenálló képességük miatt különíthetők el legkönnyebben a meddő kőzettől. Az aranyat tartalmazó érc a többi ásványi alkotórészhez (kvarc, földpátok, karbonátok) viszonyított nagy sűrűsége elősegíti az aranyásványok és a termésarany fajsúly szerinti elkülönítését. Ez úgy történik, hogy az aprított és vízzel kevert aranyérc ferde síkban egy keresztirányú mélyedéseket tartalmazó gumi szállítószalaggal ellentétes irányba mozog. A nehezebb részecskék (arany-, ezüst-, ólomtartalmú ásványok) a mélyedésekben visszamaradnak, és ezeket vízzel elöblítik. Az így előkészített ércet teszik a zagytározóba, ahol cianidos oldattal, amellyel megtörténik a g/t nagyságrendben jelenlevő arany kioldása. A zagytározó alján hatalmas gyűjtőmedencékben összegyűjtik a cianidos oldatot, és a feldolgozó üzemben nyerik vissza az aranyat. A feldolgozó üzemben szűrőn és aktív szénen engedik át, melyen megkötődik. A visszamaradó cianidos oldatot visszaforgatják a zagytározóhoz. Az aktív szénről tömény NaOH oldattal oldják le az arany-cianidot, ezzel regenerálva az aktív szenet. Az arany tartalmú oldatot negatív töltésű acél elektródon engedik át, ahol az elektródra kirakódik az arany. Az elektródot 600°C-ra hevítik, ahol az aranyréteg leolvad. További tisztítás után mintákba öntik és rögösítik. A technológia környezeti hatása és kockázata óriási. Legnagyobb veszéllyel a zagytározó üzemeltethető. Mivel szabadtéri, ezért tartalma könnyedén szétszóródhat a természetbe. Levegőben levő CO2 és napfény könnyen felszabadítja a cianidot. Innentől környezeti kémiai viselkedését még nem nagyon ismerjük. Élőlényekben való felhalmozódása, táplálékláncban való haladása ismeretlen előttünk. Nagybányán a környék levegője erősen keserűmandula illatú, köszönhetően a zagytározónak. A nagy tömegáramok miatt a szállítás által okozott környezeti hatás sem elhanyagolható. Kockázati forrás a gáttípustól függően máshogy alakul. Sajnos a teljesen vízzáró gátat nem alkalmazzák, mert túl drága, ezért a sokkal kockázatosabb, de sokkal olcsóbb építési eljárásokat alkalmazzák. Pedig veszélyes anyag tárolását csak teljesen vízzáró gátban lenne szabad engedélyezni. Az aranymosóban keletkezett szennyvíz kezelésére többfajta eljárás létezik. A cianid megsemmisítésén alapuló módszer lehetetlenné teszi a cianiddá való visszaalakulást. Ez történhet klórral, hipoklorittal való oxidációval, így a cianidból nitrogén és szén-dioxid keletkezik. A cianidot formaldehiddel reagáltatva cián-hidrin keletkezhet, amely más mérgező vegyületek keletkezése nélkül elbomlik. A hidrogén-peroxidos oxidálás során a cianid kevésbé mérgező cianáttá alakul. Végül a cianid oxidálása történhet ózonnal, vagy más erős oxidálószerrel. A cianidot vasas sók pl. FeSO4 (vas-szulfát) hozzáadásával rosszul oldódó ciánvegyületként ki lehet csapni (Fe(Fe(CN)6), de ekkor nagy mennyiségű mérgező iszap keletkezik. Az eljárás csak laboratóriumi méretekben vihető véghez, ökológiai rendszerek máshogy reagálnak a folyamatra. Nagybányán 10-15 t/nap hipóval kezelik a szennyvizet. Mutatja ez is a hatalmas anyagáramokat. A gátszakadás balesetének folyamatáról, következményeiről rengeteget lehet olvasni, most nem részletezném. A legújabb ENSZ jelentések elismerik, hogy a gát volt műszakilag rosszul megválasztva és megépítve. A szennyezés lokalizálására is meg kellene adni a lehetőséget pótgát építésével, de Nagybányán ez sem megoldott. Sokat tudunk már a cianid viselkedéséről, hatásairól. Sajnos a balesetek beigazolják miden aggodalmaskodó lidércálmát. Bár a technológia elavult, mégis az adott ország jogszabályi háttere megengedi használatát, melyet a nemzetgazdaság javulása érdekében felvállal. A nagybányai baleset több dologra hívja fel figyelmünket. Egyrészt a szennyezés nem ismer országhatárokat, ezért a nemzetek között szorosabb együttműködésre, egy nemzetek feletti irányításraszabályozásra lenne szükség. Másrészt a fent nagy vonalakban megismert technológiát kellene az emberiségnek elfelejteni egyszer s mindenkorra. Egyet azonban ne feledjünk: mindez a harc a g/t nagyságrendben szétszórtan az ércben jelen levő aranyért folyik… Kérdésként felmerülhet az is, hogy valóban szüksége van az emberiségnek ezért ekkora kockázatot felvállalni? Sajnos a gazdasági szakemberek azt mondják igen. De vajon mit mond a természet!? Gazdasági szempontbólEzen dolgozat a Tisza-tón levonult ciánszennyezés kapcsán a teljes gazdasági értékbecslést hivatott bemutatni a személyes használattal (personal use values) és a nem használattal (non-use values) összefüggő értékeken keresztül. Mindenekelőtt szeretnék néhány szót ejteni ama érdekes externális hatásról, melynek hatására megszennyeződött a Tisza és a Tisza-tó is. (a végleges formában írnék többet erről a negatív externáliáról) Az értékelést a következő táblázat elemein keresztül fogom levelezetni, lefolytatni: A természeti erőforrások teljes gazdasági értékösszetevői a használattal összefüggésben két nagy csoportra bonthatóak, úgymint a „személyes használattal összefüggő érték" és a „nem használattal összefüggő érték". A táblázatból jól látszik, hogy a személy érintettsége a „közvetlen használattól" kiindulva egészen „létezési értékig" (jobbról balra haladva) fokozatosan csökken. A személyes használattal összefüggő értékösszetevők között a gazdasági értékelés során kiemelt jelentősége van a „közvetlen használat" értékének. Ennél az értékösszetevőnél az értékelemek közvetlenül kapcsolódnak a személyes használathoz, méghozzá többnyire áruk formájában. Itt szeretnék foglalkozni bővebben a következő lezajlott folyamattal:
A „közvetett használat értéke" a következő értékösszetevő olyan értékkört érint, mint a természet ökológiai funkciója (jelen esetben ezek az értékek jelentik a Tisza-tó életének alapjait, az árvízvédelem, viharvédelem stb. E funkciók nem kis része rejtve marad mind a gazdaság szereplői, mind a köznapi szemlélődő előtt. Sajátos összetevője a természeti erőforrásoknak a „választási lehetőség értéke". A választási lehetőség a fenntarthatóság alapeszméje. A Tisza-tó esetében ez azt jelenti, hogy mennyit ér az, hogy a tó a jövőben is élővíz lehessen, és hasonlóképpen lehessen élvezni az adottságait, mint a ciánszennyezés előtt. Elemzésem negyedik szempontja a „hagyomány vagy örökölhetőség", mint érték lenne. Itt tulajdonképpen olyan értékekre térnék ki, melyek nemzedékről nemzedékre öröklődnek, melyeket meg kell óvnunk és biztosítanunk kell a jövő nemzedékei számára is. (Így például a tiszai életmód, a tradicionális tiszai vagy Tisza-tói halászat, nóták, halászlék, stb.) Ezeket az összetevőket óvatosan kell kezelni, hiszen egy hasonlóan nagy szennyezés következtében akár évekre, évtizedekre vagy talán örökre is eltűnhetnek ezek az értékek. Végül, de nem utolsó sorban szeretnék a „létezési értékkel" foglalkozni. Ez az értékrész fejezi ki a természet önmagában való értékét. Gondolnunk kell itt olyan értékekre is, melyeket ma még az emberiség nem érez értéknek, de könnyen lehet, hogy a jövő generációjának óriási jóléti esetleg gazdasági értéket is képviselni fog. Sajnos mivel az információ nem ismerete jelenleg nem jelent gazdasági értéket ezért nagyon nehéz ezeket az értékeket pénzben kifejezni. Jogi szempontból
Állapotfelmérésre vonatkozó tanulmányok további kutatási tervekkelTörténeti előzményA jelen folyamatainak megértéséhez, értékeléséhez elengedhetetlen feltétel a múlt ismerete. A Tisza-tó kutatási programban a tájtörténeti rész megírásával szeretnék a Tiszát ért emberi beavatkozásokhoz társadalmi-gazdasági okokat kapcsolni. Kora középkor - az ártéri gazdálkodás dominanciája A XV. századot megelőző időszakban a Tisza völgyét a különböző erek, vízfolyások, folyóágak nagy száma jellemezte, melynek hosszú távon csak akkor maradhattak fenn, ha állandó jellegűek voltak. Ugyanis ha a víz csak időszakonként töltötte volna meg a medrüket, rohamosan feliszapolódtak, eltűntek volna, tehát folyamatos vízutánpótlásuk biztosított volt. Az Alföldünk éghajlati viszonyai mellett azonban ez az utánpótlás nem származhatott a csapadékból, hiszen a terület viszonylag száraz éghajlatú, az évi csapadékátlag 5-600 mm, a nyári pedig csak 300 mm körül mozog. Ilyen körülmények között az erek vízutánpótlását, a visszaszivárgó vízfelesleg adhatta. Az árterek s a folyók között tehát állandó kétirányú kapcsolatnak kellett lennie. Ezt a kapcsolatot az övzátonyok nyílásai, a fokok biztosították. A fokok segítségével egységes vízrendszert alakítottak ki, melynek maradványai még a XVIII. századi térképeken is jól megfigyelhetők. E rendszerben a kitörő árhullámok ellen a víz szétterítésével védekeztek - mivel minél nagyobb területet önt el egy árhullám, annál jobban ellapul -, és az ár egyáltalán nem okozott károkat, ha az árhullám levonulása után a kiáradt víz visszavezetéséről is gondoskodtak. A térképek tanúságtétele szerint a fokok a vizet alulról fölfelé vezették be az ártérre, és a tavakhoz, holtágakhoz, azok alsó végéhez kapcsolódtak; azaz ezek a csatornák az ártér valamennyi állóvizét és vízfolyását egységes rendszerbe kapcsolták. A rendszer kiépítése során egyre nagyobb térségeket kapcsoltak be az elárasztásba. Újabb és újabb fokok révén a folyótól egyre nagyobb távolságokra tudták vezetni a vizet, a folyótól távolabb eső alacsonyabb fekvésű tájakra ún. közfokok segítségével (Magyar G., Országépítő, 1991/3, 38-47) E vízrendszer kialakításának célja az ártér hasznosítása, az ártéri haszonvételek biztosítása volt, mely során az ember a természet folyamataiba azok mentén avatkozott be, és gazdálkodása minden esetben valamennyi létező haszonvételt magában foglalta az állattartástól a növénytermesztés lehetséges formáin és a halászaton át a gyümölcstermesztésig és az erdőgazdálkodásig, illetve az említett haszonvételekhez kapcsolódó feldolgozó ágazatok működtetéséig (Magyar G., Országépítő, 1992/3-4, 69.o.) E rendszer összeomlásának első lépcsője az alföldi erdők kiirtása volt. Ezt követően, helyenként ezzel párhuzamosan, az erdőirtás kiterjedt a medence hegyvidékeire is. Az Alföld jellegének megváltozása, a fokrendszer összeomlása pedig Magyar Géza szerint a következő következményekkel járt:
Virágzó feudalizmus - hanyatló ártéri gazdálkodás A XVI-XVII. században a komplex ártéri földhasznosítás (állattenyésztési profillal) a török korban is fennmaradt, viszont a Királyi Magyarországon a majorsági (földesúri birtokban lévő területek) gazdálkodás térhódítása az erdők és a vizek szabad használatát is korlátozta, emiatt az ősi fokok, fokrendszerek sok helyen tönkrementek (Frisnyák S., 1995, 40.o.). A majorsági gazdaságok szervezését pedig felgyorsította a mezőgazdasági termékek iránti kereslet, különösképpen a gabonakonjunktúra kialakulása a Királyi Magyarországon és Erdélyben is. Emellett a XIV-XVII. században a központi medencerendszer területén a megtelepedésünk óta folyó erdőirtás következtében fahiány jelentkezett, melyet egyrészt az alföldeket övező domb- és középhegységi tájakról, másrészt a Kárpátokból szállított fával pótoltak, melyet a Kárpátokban még az is felerősített, hogy a középkori Magyarország ipari körzetei (kősó, nemes- és színesércbányászat, kohászat, pénzverés stb.) ott bontakoztak ki, ahol a Tisza vízgyűjtője is található (Frisnyák S., 1995, 45-46.o.). Az ezt követő időszakok meghatározó folyamatai a következők voltak (ezek teljesebb kidolgozását majd később fogom elvégezni):
A munkámmal a jelen tájhasználati módok kialakulásának bemutatása mellett a létező gazdálkodási módok közül szeretném felkutatni a régi gazdálkodási módok maradványait, mivel eddigi kutatásaim alapján azok kevésbé terhelik a környezetet, emellett turisztikai vonzerővel is bírnak. Társadalmi - gazdasági állapotok, lehetőségek vizsgálata:A Tisza-tó (korábban Kiskörei-víztároló) a '70-es évek közepén elsősorban vízgazdálkodási célból került megépítésre, de már akkori tanulmányokban is felhívják a figyelmet a turisztikai hasznosításra, hiszen a 127 km2 nagyságú, szigetekkel szabdalt vízterület az ország második legnagyobb tava. A négy megye határán elhelyezkedő tó (a megyék között nem volt kommunikáció!) a múltban elsősorban gazdasági okokból nem lett kiépítve, elmaradtak az infrastrukturális beruházások, és elmaradt a turisztikai célú hasznosítás. A lakosság foglalkoztatási struktúrája nem változott, a mezőgazdaság és a tiszafüredi hajógyár adott munkát az emberek többségének. A rendszerváltással sor került a gazdasági szerkezetváltásra is (a hajógyár bezárt, a kárpótlással a tsz-ek elvesztik földjeik javát), a munkanélküliség a 30 %-os rátánál is magasabb volt. A közel három évtizede megépített tározó, ahol azóta sajátos vízi élővilág alakult ki és egyes részek alkalmasak vízi sportolásra is, kitűnő lehetőséget nyújthat a gazdasági szerkezetváltás következtében válságtérségnek és belső falusi perifériának számító kistérség fokozatos fellendülésében. A természet adta lehetőségek kihasználása, a turizmus (a mezőgazdaság magára találása, a kézművesipar és a tercier szektor mellett) jelentheti a térség számára a válságból való kilábalást, a dinamikus fejlődés alapját (turisták® falusi szobakiadás, éttermek, szolgáltató épületek, infrastruktúra építése és üzemeltetése munkalehetőséget teremt). A közigazgatási megosztottság azonban eddig nehezíti az egységes területfejlesztést. A Tisza-tó jelenlegi állapota siralmas. A víz minőségét fenyegeti az eutrofizáció, hatalmas vízfelületeket borít el a súlyom, amelyet fokozatosan próbálnak irtani, de mégis évről-évre nagyobb zöld felület figyelhető meg a vízen. Szükség lenne kotrásra. Ha nem lett volna egy ilyen katasztrófa, akkor a tó, a marketingpróbálkozásoknak köszönhetően több vendéget vonzott volna az elmúlt szezonban, de senkinek a figyelmét nem kelltette volna fel komoly döntéshozói körökben. Az állami költségvetést figyelve az előbbi kijelentésem téves, hiszen szennyezés ide vagy oda, a tó a következő két évben egyetlen állami forintot sem kap, amilyen gyorsan megismerkedtek a Tisza-tóval, mint névvel, olyan gyorsan el is feledkeztek annak támogatásáról. A Tisza-tó számára optimális jövőkép megvalósításához fenntartható turizmust kell a térségben hosszútávon megteremteni, amely nem jár negatív hatásokkal a kulturális és természeti környezetre, hanem hozzájárul a hasznosításukkal egybekötött megőrzésükhöz és a társadalmi-, gazdasági fejlődéshez, a lakosságnak biztos megélhetést nyújt, a vállalkozások számára rentábilis, a turistáknak pedig kifogástalan utazási-üdülési élményt nyújt. Ehhez szükséges a térség sajátos képének, arculatának kialakítása is, hiszen a mai nyitott világban a turisták bárhová utazhatnak, és az úti cél megválasztásánál azok a célok jönnek elsősorban számításba, amelyeknek sajátos vonzerőn alapuló képe, arculata, jó hírneve van. A jövő útja a jelenleg még eléggé egysíkú és esetleges turistaforgalomnak az átalakítása, biztosabb alapokra helyezése. Ehhez más kínálat szükséges, olyan amelyet a térség változatos vonzerőire épített komplex turisztikai termékek és színvonalas szolgáltatások jellemeznek. Csak így érhető el a térségben egy hosszú távra is biztos megélhetést nyújtó újfajta turizmus kifejlesztése. A Tisza, a holtágak, a többi természetvédelmi terület kiemelkedő értékek, de a külföldi turistákat önmagukban különösképpen nem vonzzák, általában nem ismerik. A külföldi turisták érdeklődését is képesek viszont az olyan erős vonzerőkre épített komplex turisztikai termékek felkelteni, mint pl.: horgász-, vadász-, természetfelfedező-, lovastúrák, evezősversenyek....stb. Ezeket a termékeket egy-egy település önmagában rendszerint nem képes előállítani, hiszen a vonzerők elszórtan vannak meg, és az infrastruktúra, a szakképzési háttér megteremtése, valamint a hatékony marketing tevékenység regionális összefogást kíván. A turizmus jövőjét ezen a szinten kellene megteremteni! Egy térség fejlesztése komplex feladat. Elsődleges szempont egy SWOT analízisre épülő koncepció kidolgozása, amelyben a szakértők a helybeliek aktív részvételével meghatározzák a célokat és a megvalósításhoz szükséges általános feladatokat. Ez a Tisza-tó esetében is így történt. Különböző tanulmányok készültek a térszerkezetről, a területrendezésről, a turisztikai fejlesztésekről, amelyeket egyeztetéseken többnyire elfogadtak, de a feladatok nincsenek megosztva a résztvevők között, és a hogyan?, miből? kérdésekre sem adnak választ. Tervezés folyik, de nem tudni mi a szerepe a régióknak, a megyéknek, a kistérségeknek, az önkormányzatoknak a Tisza-tó és térségének fejlesztésében, mindenki a másiktól várja az eredményt. Az Országos Területfejlesztési Koncepció szerint a Tisza-tó, a Balaton mellett kiemelt fontosságú idegenforgalmi terület. Javaslatot tesz a turizmus (idegenforgalom) intézményrendszerének regionális lehatárolására a Felső-Közép Tiszavidék idegenforgalmi régióba a statisztikai kistérségek egységének megőrzésével. Kihagyja a mezőkövesdi kistérséget öt Tisza-tavi településsel. Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségeinek minősíti a koncepció azokat a statisztikai kistérségeket, amelyekben az urbanitás/ruralitás hányadosa az országos átlag alatt, a mezőgazdasági aktív keresők aránya a vidéki átlag felett, az 1 főre jutó SZJA alap az országos átlag 75 %-a alatt van. E kistérségek mezőgazdasági, környezeti, turisztikai, foglalkoztatási, szociális és infrastrukturális problémái komplexen, integráltan kezelendők. Ez azért szükséges, hogy az agrártámogatás korlátozott lehetőségei ne szegényítsék és néptelenítsék el ezeket a térségeket, hanem mód legyen más, alternatív jövedelem megszerzésére és ezáltal a népesség megtartására. Ilyen kistérségek: füzesabonyi, hevesi, tiszafüredi, balmazújvárosi, azaz a Borsod megyei kistérségek kivételével a Tisza-tó térségének jelentős területe. A rurális területek programjai nem azonosíthatók általában az elmaradott térségek programjaival, mert itt a népesség megtartása mellett a kultúrtáj megőrzéséről, környezetkímélő felhasználásról is szó van, nagy súlya van a környezetvédelmi és turisztikai intézkedéseknek. Az országos Területfejlesztési Koncepció szerint az idegenforgalom területfejlesztésében kétpólusú fejlesztéspolitika szükséges:
A Tisza-tó valahol a két pólus közötti sávban, de az utóbbi közelében helyezhető el, ahol a vállalkozások speciális követelményeit, feltételeit kielégítő, ösztönző, közgazdasági-, jogi-, pénzügyi-, adó-, beruházás- és hitelpolitikai szabályozók is biztosíthatók. A beruházási, fejlesztési javaslatoknál a környezeti menedzsment mellett a a pénzügyi mevalósíthatóságot is szem előtt kell tartani, hiszen feleslegesen tervez valaki, ha eltekint a finanszírozási adottságoktól, lehetőségektől. Meg kell határozni, mit képes a térség egyedül és banki hitelfevétellel középtávon megvalósítani. Az elvégzendő feladatokat integrálni kell a regionális elképzelések közé, és komoly figyelmet kell fordítani minden lehetséges EU-s pályázatra (pl.: SAPARD program). Magyarország csatlakozásának várható időpontját nem jelölte meg egyértelműen a nizzai csúcstalálkozó, és számos belső átalakuláson megy keresztül a szervezet, de fel kell készülni kidolgozott, megvalósíthatósági tanulmányokkal, pénzügyi konstrukciókkal alátámasztott ésszerű tervekkel a csatlakozást követő lehetőségeinkre. Információkat próbálok szerezni arról, hogy milyen hatással volt, van a Tisza szennyezése a helyi lakosság, illetve különböző kapcsolataik, vállalkozásaik révén a Tisza-tóhoz kötődő emberek életére. A Tisza-tó településeinek megyeperemi helyzetükből való kilábalását az idegenforgalom nagyban segíti, mind gazdaságfejlesztő, mind munkahelyteremtő képességével, illetve kiegészítő jövedelemhez segíti a (szobakiadás, éttermek, szolgáltató épületek, infrastruktúra-építés és üzemeltetés) lakosságot. Ezt a fejlődést azonban a Tisza cianid- és nehézfém szennyezése jelentősen megtorpantotta. Ennek hátrányos következményeit igyekszem feltárni a munkaerőpiac, a foglalkozási szerkezet, az üdülőtulajdonos-változás, a telekárak, szuprastruktúrális beruházások változásának terén. Munkámat az e területen fellelhető szakirodalomra, interjúk készítésére és kérdőíves felmérésre alapozom. A Tisza-tó turizmusának sajátos jellemzője a belföldi kereslet országos átlagot messze meghaladó aránya a forgalomban. Ezt bizonyítja a Tisza-tó kereskedelmi szálláshelyeit és vendégforgalmát bemutató 1997-es adatokat tartalmazó táblázat. Azonban a Tisza-tóról kialakult képet a Tisza cianid- és nehézfém szennyezésének híre jelentősen lerombolta, melynek következményei hátrányosan érintették a lakosságot. Ide irányuló üdüléseket mondtak vissza, nőtt a kereskedelmi szálláshelyek kihasználatlansága, különböző, a turisták kiszolgálására hivatott üzletek forgalma csökkent, turizmusból származó bevételek, munkahelyek száma csökkent. A turizmusból élő családok anyagi helyzetének jelentős romlása következett be. A szennyezés után igen fontos feladat a térség image-ának javítása, a tájékoztatás, a hírverés, a marketingtevékenység hatékonyabbá tétele. Cél a tó és környékének megismertetése Magyarországon és külföldön. Ezeken belül meghatározó szerepet kell kapnia annak tudatosítása, hogy a régió turisztikai vonzerői között jelentős súlyt képviselnek a rurális térségekhez kapcsolódó attrakciók, a természet mostani viszonylagos háborítatlansága, a vidéki élet vonzása, a színvonalas események, rendezvények megléte, melyek turista csalogatóként funkcionálhatnak. Munkám lényeges részét képezné annak a feltárása is, hogy a Tisza szennyezése mennyiben változtatta, hívta fel a figyelmet a környezettudatos nevelés fontosságára, illetve, hogy milyen lépéseket tesznek ennek érdekében. Vizsgálatunk során kérdőívek és interjúk segítségére támaszkodunk, melyeket két körben, az önkormányzatok és vendéglátók (falusi turizmusban résztvevők, panzió-tulajdonosok…stb.) körében végzünk el. Segítségükkel szeretnénk képet kapni arról, hogy milyen változások következtek be társadalmi-gazdasági téren a Tisza szennyezése kapcsán a vendégforgalom alakulásában, a helyfoglalások és a fejlesztési elképzelések módosulása … terén. Munkánk fontos részét képezi annak feltárása is, hogy milyen lehetőségeket látnak a helyi (általuk jól ismert) viszonyok között a térség imázsának visszaállításra és javítására, ill. ebben milyen segítséget várnak pl.: az államtól, a médiától…stb.. Az önkormányatoknak szánt kérdőíveinket postai úton juttatjuk el az érdekeltekhez, ezzel szemben a vendéglátással foglalkozókkal személyesen készítünk interjúkat, ill. töltjük ki kérdőíveinket, szem előtt tarva annak szabályait (anonim, önkéntés, reprezentatív…). A kapott eredményeket felhasználva próbálunk megoldási javaslatokat tenni a felvázolt problémák mérséklésére, megoldására. A Tisza -tavi települések egyedi tájérték-katasztereA munka célja A Tisza-tó és a körülötte található mintegy 20 település kiemelt üdülőkörzet lévén számos regionális és területi vizsgálattal, tervvel feldolgozott. A 4 megye peremterületén található, gazdasági gondokkal küszködő térség számára (a fejlesztési koncepciók szerint is) az egyetlen kitörési pont az értékes táji adottságokra, a települési és a természeti környezet értékeire épülő turizmus lehetne. A turizmus fejlesztendő ágazatai az érzékeny vizes területekre való tekintettel a ma tömegesen jelentkező vízi turizmus helyett inkább a környezetet kevésbé terhelő ökoturizmus, kerékpáros turizmus és falusi turizmus lehetnek. A tó körüli települések egyedi tájérték-katasztere a turizmus ezen ágazataiban résztvevők (turistaként és vendégfogadóként egyaránt) számára nyújt segítséget a táj arculatának megismerésében, az eddig jelentéktelennek tartott értékek felfedezésében. Ezen túlmenően a készülő egyes településrendezési tervek kiegészítő munkarészeként szerepelhet, iránymutató lehet a helyi védettségű területek kijelölésében illetve azok szabályozásában.
További áttanulmányozandó könyv még:
Munkamódszer A kataszterezésbe bevonandó településeket az érvényes területrendezési tervben megjelölt kerékpárút-nyomvonal mentén jelöltem ki. Ezek a következők: Poroszló, Sarud, Kisköre, Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszaszőlős, Tiszafüred, Tiszadorogma, Tiszabábolna, Tiszavalk, Négyes, Borsodivánka A kataszter ezen települések közigazgatási területén található egyedi tájértékek jegyzéke lesz, mely képi és szöveges részből áll össze. Az egyedi tájérték az ember társadalmi tevékenységével létrehozott olyan jelentőssé vált tájalkotó elem, amely termeléssel, közlekedéssel, történelmi eseménnyel vagy kultúrtörténeti tevékenységgel kapcsolatosan keletkezett, valamint olyan természeti képződmény, mely nem esik természetvédelmi oltalom alá, de a tájjelleg szempontjából számottevő.forrás? A szöveges rész minden tájértéknél azonos szerkezetű adatlap lesz, mely a következőket tartalmazza lásd melléklet:
Az adatlap a helyszínen kerül kitöltésre, a hiányzó információkat utólag az önkormányzattól kell beszerezni. Minden tájértékről fénykép is készül. Amennyiben a digitális kamera nem áll rendelkezésre, a papírképeket utólag be kell szkennelni. Feldolgozás térinformatikai rendszerben, információs rendszer összeállítás Környezetvédelem, közigazgatás jogi megközelítése1. Vizsgálandó témakörök: A problémát jogi szempontból fogom megközelíteni, azonban törekedni fogok arra, hogy ne csak a jogtudósok értsék meg azt, amit leírok. A legfontosabb alapelv számomra a konkrétság, a jogi szabályok elvontan megfogalmazott normáit megpróbálom az adott helyzetre konkretizálni, „élővé varázsolni".
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Honlap | A programról | Résztvevők | Közbenső jelentés | Végső jelentés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(c) EMLA Alapítvány a Környezeti Oktatás Támogatására
1076 Budapest, Garay u. 29., (1)352-9925, (1)322-8462
Email: c.sandor@emla.hu